Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az emberek sófogyasztása szorosan összefügg a magas vérnyomással, amely a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezõje.
A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között mindkét nemnél, minden életkorban pozitív összefüggés van. Ez az összefüggés már gyermekeknél is fennáll. Az agyvérzések 62 százalékának és a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának hátterében a magas vérnyomás áll világszerte. A magas sóbevitel a vérnyomásemelõ hatásától függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás, azaz a hypertrophia kockázatát. Alacsonyabb sóbevitel mellett kisebb a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A magyar lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségek felelõsek az összhalálozás 50 százalékáért. A magas vérnyomás több mint 2 és fél millió embert érint ma Magyarországon. A magyar lakosság sófogyasztása jelentõsen nagyobb az ajánlottnál, ami felnõttek esetében 5 gramm/nap, gyermekeknél 3 gramm/nap. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) adatai alapján a férfiak átlagos napi sóbevitele 18, a nõké 14 gramm. Ez mintegy 3-3,5-szerese az ajánlottnak. Éppen ezért mindig nézze meg a készételek címkéjén a só-, illetve nátrium tartalmat és válassza az alacsonyabb sótartalmú élelmiszereket! Fõzéskor ne használjon egyszerre sót és ételízesítõt is, só helyett pedig inkább friss vagy szárított fûszereket tegyen ételeibe! Mindig kóstolja meg az ételt, mielõtt újabb adag sót tenne bele! Ha az étkezõasztalra nem tesz sótartót, nem esik kísértésbe.
Miután a túlzott sófogyasztás nem csak hazánkban, hanem az Európai Unióban is egészségügyi kockázatot jelent, az Európai Közösség sócsökkentõ keretprogramot indított, melyhez hazánk is csatlakozott. A STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentõ Program – melyet Magyarországon az OÉTI koordinál - célja, hogy a magyar lakosság csökkentse a sófogyasztást és ezzel együtt a magas vérnyomás kockázatát. Hosszabb távon pedig kevesebb szív- érrendszeri betegséggel küzdõ ember legyen, s kevesebb legyen azok száma, akik agyvérzés miatt veszítik életüket.
Volt idõ, mikor még az üzletek polcai bizony nem roskadoztak a tisztítószerektõl. Ennek ellenére azokkal a makacs fránya foltokkal, dédanyáink mégis megbirkóztak. Aztán hirtelen nagyot változott a világ, és a reklámok elhitették velünk, hogy az úgynevezett makacs foltok eltávolítása csak modern vegyszerekkel lehetséges. De természetesen, ami új és modern, még nem feltétlenül a legjobb. Bármelyik háziasszony találhat odahaza a konyhájában legalább két olyan háztartási alapanyagot, amirõl eddig talán nem is gondolta, hogy foltügyben a legjobb elsõsegély lehet. Ha van önöknél odahaza: citrom, ecet, tej, só vagy szódabikarbóna minden ügyetlen malõrt hosszabb vagy rövidebb idõ alatt orvosolhatnak. A régi házi-praktikák szabályait, talán sokan ismerik. De vajon tudják-e hogy miért éppen a citrom és az ecet szedi ki a rozsda, a csokoládé vagy a kávéfoltot. És vajon miért áztatjuk sós vízbe vagy tejbe, a bor a tinta vagy a gyümölcsfoltokat? A magyarázat egyszerû. A folt a ruhaszövet rostjai közé ékelõdik be. Eltávolítani úgy tudjuk ha vízben oldhatóvá tesszük, vagyis fellazítjuk. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy olyan anyagot teszünk a foltra ami kémiai reakcióba lép vele. Vagyis együtt összeolvadva folyékonnyá válnak. Nem csak a folt tisztításánál, hanem a mosásnál jó szolgálatot tehetnek a dédanyáinktól örökölt fortélyok. Például az ecet, öblítésnél meggátolja a ruhák szöszösödését. A fehér ruhák közé helyezett citromhéj, pedig felér egy agresszív fehérítõ hatásával, mégsem szennyezi a környezetet. Érdemes kipróbálni!
Az első hallásra ijesztő kifejezés mögött egyszerű ötlet bújik meg. A módszert egy német takarítási szakember fejlesztette ki és szabadalmaztatta, miután tapasztalta a vegyszerek allergiát kiváltó mellékhatásait. Olyan tisztítószövetet készített, amihez a takarítás során elegendő csak tiszta vizet használni. Az új szövet speciális, finom rostjainak milliói képesek arra, hogy a tisztítás során még a makacs szennyeződés- és zsírrészecskéket is fellazítsák, feldarabolják és magukba szívják, így a tisztítószerek több mint 95 százaléka megtakarítható. A mikroszálas textil ék alakú, igen finom poliamid, poliészter szálakból áll, amelyeket apró pici „hurkokká és horgokká" szőnek.
A mikroszálas eszközökhöz nem szükséges (sőt, sok esetben tilos) tisztítószert használni, elég a kendőt bevizezni. A víz fellazítja, a milliónyi kis „hurok és horog" éles éle feldarabolja és foglyul ejti a szennyeződést, amit az anyag magában tart. A parányi elektrosztatikus szálak elektromos töltésük révén mágnesként vonzzák magukhoz a port, a porszemeket az anyag magában tartja. Karc nélkül tisztít, így akár kényes felületeken (legyen az üveg, CD vagy kerámia) és szárazon is használható. A látható szennyeződések mellett a mikroszálas tisztítókendők a felületeken lévő baktériumokat is eltávolítják, ezt laboratóriumi tesztek is bizonyították. A többféle szövési, hurkolási technikának köszönhetően a mikroszálas kendők szinte minden felületen használhatók, és minden vegyszert képesek kiváltani; egyedül azokat a szennyeződéseket nem képes eltávolítani, amelyekhez szerves oldószerre, hígítóra van szükség. Makacs szennyeződések tisztítása esetén a kendőhöz használhatsz tisztító- és ápolószereket, de sose alkalmazzunk klórtartalmú fertőtlenítőszert vagy erős savakat! A textilek mosásakor ne használjunk öblítőszert, mert az gyengíti az anyag tisztító tulajdonságait.